HÁROM NAP HÁRMAN! 2. RÉSZ: A TÚRA

img_0150_1.jpg

Sziasztok!
Eltelt a három nap és kicsit bajban vagyok, mert annyi minden történt amit el tudnék mesélni, de nem szeretném, hogy menet közben beleunjatok az olvasásba. Mégis egy klasszikus élménybeszámolót írnék aztán persze kitérek a felszerelésre, ruházatra, kajára stb. 

1 NAP: Már az elején változott a terv ugyanis Attila1 (két Attilával mentem) nem tudott velünk jönni az első nap ezért ő második nap csatlakozott. Nagybörzsönyre délelőtt 10:45-re értünk és 11-kor már el is indultunk. Mivel a túra előtti napokban esett az eső és elég ramaty idő volt, kicsit aggódtam nehogy az út elején áznunk kelljen, de szerencsénkre nem esett csak nagyon be volt borulva, az út járható volt nem volt saras. Nekem az nehezítette  a dolgot, hogy indulás előtt kb két héttel, belerúgtam a küszöbbe és a kislábujjamról (szerintem) levált valami. Szóval fájt és ez napról napra rosszabb lett (még most is fáj) bár leginkább reggelente éreztem, aztán ahogy igénybe volt véve úgy csillapodott a fájdalom. Meg kell jegyeznem ezzel kapcsolatban, hogy a cipőmet nagyon szeretem!! Könnyű terepfutó cipő HOKA ONE ONE TOR SPEED 2 jó kis neve van. :) A lényeg, hogy nagyon kényelmes és végre az első igazán vízálló cipőm. Aki könnyű cipőt keres hosszabb menetekre az vegye számításba, egy próbát megér.

img_9465.jpg

img_9739.jpg

img_9769.jpg

Az egész nap intenzív beszélgetéssel és fotózással telt. Körülbelül kétszer álltunk meg hosszabb időre (max.15perc) Közben ettük folyamatosan a "TRAIL MIXET" csonthéjasok, aszalt gyümölcs, csokiba mártott kókusz, m&m's stb. összekeverve változó arányba. Olyan szintű energiát ad, hogy szinte reggeli után egészen estig elvoltunk vele. Nagyon jó cucc, aztán estére persze megéheztem nagyon. Hiába az egész napi hajtásnak, bajban voltunk az idővel ugyanis 18:00-kor már sötétedett és 16:00 körül még Király-rét is nagyon távolinak tűnt.

img_9481.jpg

img_9817.jpg

img_9509.jpg

Aztán persze sikerült elérni, levágtuk pár helyen az utat, semmi komoly. Szereztünk vizet, aztán elindultunk a tervezett táborhelyig. Az openmaps-on kunyhóromnak volt jelölve a hely, de nem az volt hanem egy kiépített kulcsosház sok-sok melléképülettel. Amikor kimegyünk túrázni és kinn alszunk akkor mindig kerüljük a frekventált helyeket és próbálunk valami nem központi, de kijelölt helyen táborozni. Most ez nem sikerült sajnos, de mire felértünk ránk sötétedett, így nem is bántuk. Nem volt senki a kulcsosházban, a fatárolón nem volt ajtó szóval szereztünk fát és az ágyak felkötése után tüzet raktunk.

img_9528.jpg

Én már nem bírtam és a tűz előtt csináltam magamnak egy mindent bele levest, amit egy tortilla lappal kísérve magamba tömtem.

img_9827.jpg

Attila nagyon várta a táborépítést, de mivel a sötétben nem volt valami nagy élmény ezért a vacsorakészítésben élte ki magát. Mangalicazsíron sült virslit és grillsajtot pergősre főtt rizzsel tálalt. hmmm... Aztán mivel ugye megálltunk, kicsit megpihent a lábam és ezzel együtt el is kezdett sajogni. A kislábujjam ugye na meg meglepetésemre az állkapcsom sajgott nagyon mivel be nem állt a szám egész nap.. :) Be kellett vennem egy gyulladáscsökkentőt persze leginkább a lábam miatt.
Miközben elvoltunk a tábortűz mellett és dumáltunk, egyszer csak arra lettünk figyelmesek, hogy egy autó közeledik.. .
Két vadász volt (mint később kiderült) akik elindultak felénk fejlámpával, aztán végig világították az épületekt és mikor közelebb értek ránk se bagóztak. Köszöntünk, visszaköszöntek aztán később megkérdeztük nem baj e, hogy itt vagyunk, de nem volt. Ők is csak vadászni jöttek és itt szálltak meg, szóval nem zavartuk egymást. Elég fáradtak voltunk szóval térerő vadászás, otthoniak megnyugtatása után lefeküdtünk aludni. 

Megjegyeznék egy nagyon fontos dolgot! Ugye korábban írtam, hogy az underquilt komfort limitje -2C fokban van meghatározva. Ez egy nagyon kényes dolog, hiszen a hőérzete mindenkinek más és más, illetve ezen felül több dolog befolyásolja, tehát tényleg sok a változó. Nekem van egy jól bevált módszerem amivel legtöbbször sikerül a maximumot kihozni a quiltekből. Tiszta ruha, fűtőanyag bevitel (nem alkohol hanem a fent említett trailmix pl.) egy gyors kis torna és teljes hólyagürítés. Ezen végig is mentem ahogy kell, viszont mivel éhesen sietve kötöttem fel az underquiltet és nem húztam meg rendesen a fő zsinórokat ezért a takaró kicsit lógott, ami azt eredményezte, hogy nagy levegőréteg keletkezett az ágy és a takaró között amit nem tudtam megfelelően felmelegíteni. Amikor felkeltem hajnalban pisilni (így is, hogy ürítettem rendesen) éreztem, hogy fenéktájt hideg pontok alakultak ki mivel ott lógott legjobban a takaró. Aztán persze meghúztam a quiltet rendesen, csináltam pár guggolást és sikerült reggelig aludni hideg pontok nélkül. 
Ezt csak azért írtam le, hogy elég egy dolgot rosszul csinálni, vagy nem körültekintően és máris felborulhat az egész rendszer.

2.NAP: Ha címet kellene adnom a második napnak akkor A VÍZ HATALMA címet adnám neki.

img_9834.jpg

img_9551.jpg

img_9554.jpg

A reggeli után tábort bontottunk és felhívtuk Attilát. Közben ő annyit változtatott az úton, hogy nem a Semmelweis-forrásnál várt minket hanem a Foltán-keresztnél, kicsit feljebb a tervezettnél.

img_9557.jpg

img_9562.jpg

img_9565.jpg

Tudom írtam, hogy mennyire várom a reggelit a babos zöldséges wrap miatt, de hazudnék ha azt mondanám, hogy jó volt. Azaz ízre nem volt rossz, de többet nem viszek babot!! Macera is volt megsütni és délutántól el is kezdett dolgozni amiből kezdett elegem lenni kicsit.

img_9847.jpg

img_9853.jpg

img_9854.jpg

Attila a reggelinél is kitett magáért, pedig csak egy zabkását csinált, de ezt olyan hangulatban, hogy aki nem szereti annak is összefut a nyál a szájában.  Egy üvegnyi vizet szűrtünk, hiszen útba esett a forrás és addig sem cipeltünk felesleges súlyt vele. A kulcsos házat elhagyva már az út elején nagyon feldobottak voltunk, hiszen nem haza indultunk hanem tovább az úton és tudtuk, annyi minden vár még ránk. :) img_9905.jpg

Ezt az örömöt az is fokozta, hogy az út mellett találtunk egy almafát amiről kissé megcsipegetett, de finom édes almát szedtünk. Gyűjtöttünk belőle, persze vittünk Attilának is és közeledtünk a forráshoz. 
Én nagyon sok horror filmet néztem életem során. Mondhatni valamilyen szinten FAN vagyok. Bár a klasszikus horror rajongókkal ellentétben engem a véres, fűrészelős tömeg horrorok nem annyira fognak meg. Inkább a misztikus, sejtelmes ijesztgetős, gatyarezgető horror adja. Szóval a lényeg, hogyha erdőben vagyunk engem a természet sokszor ilyen filmekre emlékeztet. 
Na és most a Börzsöny nagyon hozta a formáját és dobálta a filmeket, kezdve egy kis Stephen Kinges hátborzongatással.

img_9912.jpg

PENNYWISE Igen, most mégis mire gondolhatnék ennyi filmmel a fejemben amikor az erdő közepén egy lufi izeg-mozog a földön?? :) Na ezzel a képpel mentünk tovább és értük el a forrást ami sajnos száraz volt. img_9921.jpg

A forrástól nem messze a levelek alatt csordogált a víz, szóval a földbe kapartunk egy kis mélyedést és sikerült vizet szűrnünk. Itt a két üvegemet megtöltöttem és a piszkos zsákot is nehogy ez fogadjon minket a következő kútnál. Szép lassan kezdett meredekebbé vállni az út és ezzel együtt kezdett szemerkélni az eső. Ahogy egyre feljebb jutottunk mind nyirkosabb lett az idő és körül ölelt minket a köd. Nem igazán volt esélyünk száraznak maradni. Ilyen klímában sajnos nem létezik a vízálló, lélegző fogalom. Egyszerűen nincs esély, hogy szárazon maradjon a tested.

img_9930.jpg

Amikor elértük a Foltán-keresztet voltak páran és persze Attilla is ott somolygott az egyik padon ülve. :) Megörültünk neki és egy kis szusszanás után neki is vágtunk a Csóványosnak. Ekkorra már nagyon megromlottak a látási viszonyok, lényegében mintha a felhőkben sétáltunk volna.

img_9957.jpg

img_9962.jpg

img_9970.jpg

Na és persze mi jut Kornél eszébe egy ilyen ködös sejtelmes kép láttán? Persze, hogy a gonosz halottak vagy erdő szelleme ha tetszik és Ash ahogy maga is megszállottan küzd a gonosz ellen. :)
Hamar felértünk a kilátóhoz ahol elég sokan voltak, jó szeles volt az idő és idejét láttuk egy jó meleg levesnek.

img_9587.jpg

Neki is álltunk vizet forralni és felmelegedni, én át is öltöztem az éjszakai hacukámba mert tiszta víz voltam. Mire végeztünk szinte kiürült a hely és mielőtt tovább mentünk volna azért felmentünk a kilátóba.

img_9975.jpg

img_9976.jpg

img_9985.jpg

Pár kattintás és a tervezett útvonalon folytattuk az utat érintve a Rózsa-forrást. Ez volt az utolsó vízvételi lehetőség A Godó-vár előtt. Az északi lejtőn szinte teljesen szélvédettek voltunk ami azért jól esett ellentétben azzal, hogy amikor a forráshoz értünk sajnos az is ki volt száradva... Vagy kihúzzuk 1.5 liter vízzel hárman vagy újfent skippeljük a Godó-várat. Az utóbbi mellett döntöttünk és közös megegyezéssel a Hamu ház felé vettük az irányt. De megint nem gazdálkodtunk jól az idővel ezért levágtuk az utat ami nagyon kalandos volt. Már-már veszélyes mivel végig egy mély völgyben mentünk aminek a széle olykor meredekké vált és persze közben kezdett ránk sötétedni. 
A fákon néhol régi jelzéseket vettünk észre és nyugtáztuk, hogy régen itt vezetett a turista út. Kereszt volt, de hogy milyen színű azt nem tudnám megmondani. A lényeg, hogy azt beszéltük mennyire visszanyeri a természet a területet, mert a jeleken kívül nem sok minden volt ami arra utalt volna, hogy itt turista út vezetett valaha. Erről nincs képem mert sötét volt, de azért itt egy jól sikerült kép Attiláról. :)

img_0032.jpg
Már kezdtünk kifáradni mert elég nehéz szakasz volt és már teljesen besötétedett, de ahogy ezt szóvá tettük volna elkezdett esni az eső. Most hazudnék ha azt mondanám, hogy azt gondoltam "jaj ne, de rossz nekünk". Őszintén szólva szeretem ezeket a helyzeteket és még izgalmasabbá teszi az utat. Amikor a Hamu-házhoz értünk konkrétan szakadt az eső. Gyorsan ponyvákat feldobtuk és alatta nyugiban felkötöttük az ágyakat. Ez is egy jó ok a függőágyazás mellett, hiszen megfelelő helyet a talajon nem mindig találni, két megfelelő fát viszont annál inkább. Mindenki szépen elrendezte az éjszakai lakhelyét :) aztán beindult a "ponyvakonyha" Attila meghívott minket a ponyvája alá, ahol egy közös főzést rendeztünk.

img_0067.jpg Én a Knorros tésztaételt ütöttem fel szárított zöldségekkel és szárított marhahússal. Meg kell mondjam a legjobb kaja volt a 3 nap folyamán. Könnyű, és könnyen elkészíthető. A többiek is kitettek magukért, Attila újfent a virslis, sajtos, rizsét csinálta amiből nekünk is jutott.

img_0054.jpg

img_0077.jpg

img_0086.jpg

Mindig rájövök, hogy nincsenek rossz helyzetek, csak rossz helyzetre való reagálások és rossz társaság. Akármilyen körülmények is uralkodtak, tüzet sem tudtunk rakni mégis nagyon jó kedvünk volt és jókat ettünk a ponyva alatt. Aztán ahogy lenni szokott elhatalmasodott rajtam a fáradtság és befeküdtem a függőágyba. Írtam sms-t, de tudtam, hogy a térerő hiánya miatt nem fog elmenni..
3.NAP
Ahogy az első részben számítottam rá kipihenten ébredtünk és lassan kezdtük összeszedni a cuccainkat. Rajtunk kívül még aludtak a Hamuházban (2 srác) akikkel sikerült egy kicsit dumálni reggel, nagyon szimpatikusak voltak. Az éjszaka nem volt igazán hideg, a téli felsőrész nem volt indokolt, de hátrányt sem jelentett. Odafigyelve precízen felkötöttem a Quiltet, nem is volt semmi gond.

img_0198.jpg

img_0182.jpg

Reggeli dumcsizás után aztán természetesen megint beindult a ponyvakonyha :) csináltunk egy finom reggelit, tüzet nem raktunk mert az előző két napból kiindulva korán el akartunk indulni. Az utolsó napra mindig rányomja a hangulatát a hazautazás.. Olyan fura kettős érzés mert nagyon sajnálod, hogy haza kell menni, viszont örülsz is neki, hogy végre találkozol az otthoniakkal és mesélhetsz. Egy kétnapos túrán ugyanúgy mint egy többnaposon.

img_0150.jpg

img_0148.jpg

img_0151.jpg

Kicsit még átnéztük a felszerelést, megosztottuk az észrevételeinket egymással aztán elindultunk vissza a kéken. Az előző két nap nem volt olyan szép időnk mint az utolsón, bár ez nézőpont kérdése. Szóval sütött a nap és nagyon hangulatos volt a visszaút, de mindannyiunkban benne volt az a bizonyos érzés. MARADNI AKAROOOK. Na de nem volt már kajánk csak annyi ami a visszaútra elegendő.

img_9633.jpg

A sűrű erdőből kiérve az elénk tárult Bányapuszta sajátos hangulata elbűvölt minket. Tényleg varázslatos hely..
Még egy pihenést terveztünk és egy utolsó főzőcskézést ahol kiürítettük a kajacsomagunkat. 

img_9638.jpg

img_9639.jpg

Az ebéd után jöhetett az utolsó szakasz aminek a végén elértük a falut, és a kocsit is épségben találtuk. Azért még a tiszteletünkre rákezdett az eső is, de már nem tudott meghatni. Egy kisebb szemeteszsáknyi szemetet összeszedtünk amit direkt lefényképeztem, de az istenért sem találom a képet. Még korábban egyszer a Csóványosról lehoztam egy zsák szemetet amit ott hagytak mert rossz volt nézni. Most a kilátó nem volt egy szemetesláda viszont a Hamu-háznál a levelek alatt.... Konkrétan amikor a ponyvát feszítettem ki a kezem ügyébe került egy véres betét.. Bocs, hogy ezt leírom, de sajnos ezek vagyunk mi emberek. Erre nincs egy ilyen zacsi vagy valami amibe vissza lehet forgatni és elrakni? A piperetáskába nincsenek ilyenek? Ez csak a csúcsa volt egyébként, de sajnos tényleg lassan hozzászokok, hogy a szemét szerves részét képezi az erdőknek, természetnek.

Nagyon hangulatos volt ez a három nap és nagyon köszönöm a két Attilának, hogy velem tartottak. Az útvonal teljesíthető volt, de mivel korábban sötétedett ezért mindig szedni kellett a lábunkat. A kiszáradt források miatt kialakult vízhiány megváltoztatta az útvonalat, de ez nem rontott el a túrát. Reagáltunk és a rossz idő ellenére is sikerült kihozni a legtöbbet ebből a három napból.
A felszerelés tekintetében talán a ruhát tudnám kiemelni. A régi szétmosott technikai felsőket kidobtam mert már nem működnek. Egy plusz zoknit még bedobhattam volna, de végül is a gyapjú zokni jól bírta nyirkosan is, bár harmadik estére nem lett volna száraz zoknim. A kaja jól össze volt rakva egy kis kivétellel. Ahogy írtam korábban, babot többet nem viszek se kolbászt, helyette csak szárított húst. A hússal és a zöldségekkel nagyon jól fel lehet dobni a leveseket és ami nálam vitte a prímet az a tésztaétel. Napközben a trailmix verhetetlen és a csokik stb. A táska súlyát szerintem azért még lehet lejjebb faragni amin rajta is leszek és már így készülök a következő túrára. 

A bejegyzés trackback címe:

https://khibuhiker.blog.hu/api/trackback/id/tr7814334045

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Burgermeister 2018.11.28. 13:13:03

Aszta! Kemenyek vagytok!

Mme T 2018.11.28. 14:53:10

Nagyon élveztem a beszámolótokat! Én 30 éve járom a Börzsönyt, igaz a Csóványost már nem annyira. Így ismerem a terepet. Gyönyörűen vissza adatátok a Börzsöny jelleget!
Várom a további beszámolókat! A felszerelés promotálása is tetszett, nem kell ágrólszakadt lúzerként ázni az esőben és erdőben, lehet okosan is csinálni :)

Khibu Hiker 2018.11.28. 14:59:24

@Mme T: Köszönjük szépen! Örülök, hogy tetszett a beszámoló és igen, törekszünk okosan csinálni. :)

Asci 2018.11.28. 17:11:42

Nagyon jók a képek!

Bacu 2018.11.28. 18:10:06

Tetszett, jo volt olvasni!

KHIBU HIKER

TÚRA ÉS VADKEMPING, SAJÁT CUCCOK TESZTELÉSE, FEJLESZTÉSE. BESZÁMOLÓK TÖBBNAPOS TÚRÁKRÓL, TÁBOROZÁSRÓL.

Friss topikok